MODERN POLGÁRI FILOZÓFIÁK

 1/ Általános jellemzők

Társadalmi háttér

-         kialakulása: XIX. század vége – XX. század eleje

-         Az emberek tevékenységét a tőke által meghatározott anyagi érdekek szabályozzák. Gyakran feláldozzák a pozitív értékeket a pénzhajhászásért

-         Az embereket egyéni teljesítményeik, sikereik minősítik à belső kényszerré vált a minél nagyobb sikerre való törekvés az élet minden területén. Az emberek saját karrierjük rabjává válnak, behódolnak a divatnak, a reklámoknak.

-         fő téma: az ember helye, sorsa a modern világban

-         reális problémákat vetnek fel

-         közérthető nyelvezet, de emiatt a fogalmi tisztázottság hiányzik (ki mit ért egy fogalmon)

2./ Pozitivizmus

A társadalmi és emberi problémákat a tudományos és technikai haladás meg fogja oldani

Comte: (az elnevezés megalkotója)

Az emberi megismerésnek 3 alapvető szakasza van

1.      teológiai: az ember titokzatos, természetfölötti erőkkel magyarázza a világ jelenségeit

2.      metafizikai: az ember elvont filozófiai elvekkel magyarázza a világ jelenségeit

3.      pozitív: a tudományok szolgálnak pontos oksági magyarázatokkal

 3./ Irracionalista életfilozófiák

Az életben az ésszerűség csak a felszínen érvényes, a mélyben ésszel felfoghatatlan, irracionális erők munkálnak. Pesszimista.

a)      Shopenhauer

-         a világ lényege a szenvedés

-         az optimizmus csak gúnyolódás

-         az egész világ egyetlen egységes, hatalmas erőnek, az öntudatlan akaratnak (=vak ösztön) a megnyilvánulása

-         a természetben az akarat fokról fokra ébred öntudatra (leginkább az emberben), de minél jobban öntudatra ébred, annál inkább szenved. Oka: akarat = állandó vágy. De!

                  - korlátaink vannak

- egy vágyat kielégítek à új lép a helyére à

-         a lángész az, aki ezt felismeri és megszabadul minden vágytól

-         a megváltás önmagunk megsemmisítése, a feloldódás a semmiben.

b) Kierkegaard

Az egyén csak akkor igazán egyén, ha tudatosan valósítja meg önmagát. Az egyén öncél, és nem a történelem eszköze. Az önmegvalósításnak 3 stádiuma van

-         esztétikai stádium: az egyén műalkotásnak tekinti az életét, mindent iróniával szemlél -->kétségbeesés -->

-         etikai stádium:

-         jellegzetes életformája a polgári család

-         az egyén a polgári társadalmat akarja szolgálni, betartja annak szabályait à összeütközés másokkal à

-         vallási stádium: csak a belsőleg átélt, szenvedélyes hit adhat az embernek erőt önmaga megvalósításához. Az ember az istennel szemben egyedül van. (Kierkegaard szembeszáll az egyházzal)

Fő műve: Vagy-vagy (vagy ezt teszed, vagy azt, mindkettőt meg fogod bánni)

c)      Nietzsche

Fő műve: Így szólott Zarathusztra

- Isten meghalt à mindent át kell értékelni. Az embernek nem külső segítséget kell várnia, magára kell hagyatkoznia az értékkeresésben. Az átlagember erre nem képes, mert középszerű, csak a felsőbbrendű, értékteremtő, emberfeletti ember = az Übermensch képes rá.

-  állat-----------xÜbermensch   (A két végpont között van a tömeg.) Az Übermensch előtti utolsó lépcsőfok a legmegvetendőbb állapot, mert a tömeg innen nem képes továbblépni.

- Az átlagemberek képmutatóak, becstelenek, az Übermensch nem.

- Magafokú kultúrára van szükség, mint a régi görögöké volt, de rabszolgaság nélkül nincs ilyen kultúra. A felsőbbrendű ember szolgákon uralkodva teremti meg a maga felsőbbrendű kultúráját. Erkölcse felsőbbrendű úrerkölcs a kereszténység szolgaerkölcsével szemben. Az úrerkölcs mozgatója a hatalomra törő akarat.

- Az Übermensch uralkodásra termett, a tömeg nem képes vezetni, ezért engedelmeskednie kell. A gyengék védelme elsorvasztja a fajt.

4./ Egzisztencializmus (exisztencializmus)

- pesszimista válságfilozófia

- kiúttalanság érzés; a technika nemhogy segítene, rombol! (a természet tönkretétele, gázkamrák, atomfegyver)

- a létezésen az egyén szubjektív létezését érti (belső világunk), szubjektumon kívüli létezésről értelmetlen dolog beszelni.

- német és francia képviselők

a) Heidegger (német)

  -nyelvezete:    meglét = emberi létezés

holmik = körülöttünk lévő dolgok

mások  = körülöttünk lévő emberek

-         Az ember mások és holmik között él, gondban.

-         A meglét a halál jegyében zajlik (élet à halál).

-         A világ lényege a Semmi (semmi à élet à semmi), ami az ember számára szorongásban nyilvánítja ki magát.

-         A mindenbe való belenyugvást hirdeti. 

b) Sartre (francia)

- Az embernek bíznia kell abban, hogy önmagát mint szabad lényt valósíthatja meg à szabadsága révén a dolgokkal szembehelyezkedhet. DE! szabadsággondolata a gondolat szabadságára korlátozódik. Mégis pozitív jelentőségű, mert a fasizmus korában hangzik el. 

5./ Frankfurti iskola

Fő képviselője: Marcuse

A társadalomban döntő a termelés - a szükségletek bővitett formában való kielégítése à jólét à elkényelmesít à az ember mindenbe belenyugszik, nem kritizál.

Következmény; az ember tudata félresiklott:

a, kultúra: konzumkultúra (nem tud kritizálóan fellepni, a fennállót igazolja)

b, ösztönszféra sem kritizál (az ember a társadalom által felkínált javakból választhat).

c, tudatipar: a közvélemény manipulálása (pl. reklám)

Az ellenállás bázisa: a társadalom perifériája:

            - faji kisebbség

- diákság

- munkanélküliek

6./ Modern vallásos filozófiák

Teilhard de Chardin

a)      a hegeli abszolút eszme = a keresztény világ istene

b)      a természetben eddig 2 nagy minőségi változás történt:

1.      biogenezis: az élet kialakulása

2.      noogenezis: az emberi tudat kialakulása

A jövőben ezekhez még egy minőségi ugrás fog kapcsolódni:

3.      krisztogenezis: egy felsőbb élet fog kialakulni, amelyben

-         a tudomány újra egyesül a vallással

-         az emberiség Krisztussal

-         a világ Istennel

A világnak ezt a harmonikus végpontját Omega-pontnak nevezi.