Racionalizmus

1./ Általános jellemző: a megismerés egyedüli formája a gondolkodás

2./ Descartes

a.) kiindulópont: szkepszis = módszeres kétely.

            - Csak egy dologban lehetek igazán biztos: hogy létezem. „Gondolkodom, tehát vagyok.” „Cogito ergo sum.”

- Csak azt fogadjam el igaznak, amit evidens módon annak ismertem meg. A világ működésének törvényszerűségei matematikai és geometriai viszonyokra vezethetők vissza. A matematika igazságai átláthatók à ezeket nem illeti kétely.

b.) Módszere: a dedukció (az egészből a rész megismerése)

A vizsgálódásaimban előforduló összes problémát annyi részre osszam, amennyire csak lehet; a gondolkodás módszeresen, rend szerint történjen, és legyek biztos abban, hogy semmit sem hagytam ki.

c.) Ismereteink: bizonyos ismereteink velünk születtek. Pl: logikai elvek, a szám fogalma, mozgás fogalma, Isten létének tudata, a szabad akarat) DE! ezekre a gondolkodás révén találunk rá magunkban (tehát az újszülött pl. nincs tisztában velük)

d.) deista

3./ Spinoza

a) - a világ egységes, egyetlen szubsztancia létezik: Isten, azaz a természet. Ez van. Örök az időben és mindenütt jelenlévő a térben.

b) - A szubsztanciának végtelen sok attributuma, azaz lényegtől elválaszthatatlan tulajdonsága van, de ezek közül csk kettőt ismerünk: a kiterjedést és a gondolkodást.

c) - A szubsztanciának végtelen sok módusza van, azaz lényegtől elválasztható tulajdonsága.

(pl: pohár         --> attributum: inni lehet belőle

                        --> módusz: üvegből v. műanyagnól van, kicsi, nagy…)

A világon minden szükségszrű, nincsenek véletlenek. Szabadságunk is a szükségszerűség felismerésén alapszik. Igazi szabadságot, erényt és ezzel együtt boldogságot azonban csak Isten értelmi szeretete révén kaphatunk.

A FELVILÁGOSODÁS FILOZÓFIÁJA 

1./ Általános jellemzők

A XVII: században Angliában keletkezett, innen terjedt át a kontinensre. Legfőbb képviselői Franciaországból kerültek ki.

-         hittek az ész mindenhatóságában = a felvilágosítás, a szabadon terjesztett gondolat minden problémát megold.

-         Tiltakozás a skolasztikus gondolkodásmód ellen

-         Cél: születési előjogokat nem ismerő társadalom, politikai egyenlőség

2./ Locke (ld. empírizmus)

3./ Hobbes

-         a világon természetes és mesterséges testek vannak. A legnagyobb mesterséges test az állam, amely társadalmi szerződéssel jött létre. Szerződéselmélet: az emberek a „természeti állapot” felszámolását határozták el a nagyobb biztonság reményében à lemondtak bizonyos jogaikról és azokat áthelyezték a közösség, ill. a közösség által kormányzással megbízott  személy kezébe.

-         A természeti állapot „mindenki harca mindenki ellen”. Az ember gátlástalan, önző, csak magánérdekeit követő lény. „Ember embernek farkasa.” „Homo homini lupus est.”

-         Az állam szabad eljárása szerint dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz, de cserébe megvédi az embert a külső támadásoktól és az egymás közti jogsértésektől.

-         Az ember megtartotta egy jogát: a saját mindennapi életében józan esze szerint járhat el.

4./ Montesquieu

-         deista

-         a társadalom életét alapvetően meghatározza földrajzi környezete. Erre a mérsékelt égövben, ezen belül Európában a legkedvezőbb a helyzet, főleg a közepes nagyságú országokban. (A túl nagy államterület ui. zsarnoksághoz vezet, a túl kicsi életképtelen.)

-         Ideális államforma: alkotmányos királyság. (Ld. Anglia; a király uralkodik, de nem kormányoz. Törvényhozás: parlament; végrehajtás: parlamentnek felelős kormány; igazságszolgáltatás: független bíróság feladata.)

5./ Voltaire

-         deista

-         Az emberiség a kevésbé ésszerű állapotból halad az ésszerű felé, minden akadályon átgázolva. Ilyen akadály pl. a műveletlen tömeg à Voltaire félti tőlük a civilizációt à

-         Szükség van vallásra, hogy a tömegeket féken tartsa (egyházra nem)

-         Szükség van istenre ugyanezért + a világmagyarázathoz. „Ha Isten nem lenne, ki kellene találni.”

-         Célja: törvény előtti egyenlőség reformok útján.

6./ Rousseau

a)      támadás a feudalizmus intézménye ellen, de a kapitalizmus hibáit is látja à a múltban keresi a tökéletes államformát à „Vissza a természethez!” = a vagyonegyenlőséghez. Az ember természettől fogva jó, boldogtalanná és rosszá azért vált, mert elhagyta az ősi állapotot. A magántulajdon a zsarnokság oka. Később lemond a magántulajdon eltörlésének elvéről, és a kisárutermelők viszonylagos vagyonegyenlőségen alapuló demokratikus közösségét valósítaná meg. (Magántulajdona csak az államnak legyen.)

b)      Államelmélete: minden hatalom alapja a nép akarata = a népszuverenitás. Ennek kell meghatároznia az egyén érdekeit is. Ha valaki nem hajlandó ennek alávetni magát, akkor a közösségnek joga van kényszert alkalmazni vele szemben. „A közösség mindenek előtt.” A társadalom társadalmi szerződéssel jött létre, ha nem jó, akkor a közösségnek joga van felbontani és újat kötni.

c)      Istennek léteznie kell ebben a gonosz világban, hogy büntessen és jutalmazzon.

d)      Az emberi léleknek halhatatlannak kell lennie.

e)      Az Isten által belénk oltott lelkiismeret az, amely sohasem téved, és amely szavatolja az erkölcsöt.