AZ ÚJKORI FILOZÓFIA

Empirizmus 

1./ Általános jellemző:  a megismerés egyedüli formája a tapasztalat

A tapasztalati belvilágot, (pszichikai és lelki viselkedés), és külvilágot egyszerre vizsgálja.

2./ Francis Bacon (XVII. Sz.): Novum Organum

Elterjedése: Anglia és Franciaország

Hisz a tudományok fejlődésében, de ehhez szükség van

-                     az elménkben levő hibák (ködképek = idólumok) legyőzére

-                     helyes megismerési módszerre

a)      ködképek:

-                                 törzs- és fajidólum: az emberrel veleszületett hibák, előítéletek

-                                 barlang idólum: szűkkörű tapasztalat és az ebből adódó általánosítás. Minden ember a saját barlangjában kénytelen élni à mindenki egy saját nézőpont alapján viszonyul a világhoz.

-                                 piacidólum: definiálni kellene a szavakat, mert 2 ember egy-egy szón nem ugyanazt érti. De! szavakat csak szavakkal lehet definiálni à a probléma újratermelődik

-                                 színházidólum: hamis filozófiai és tudományos eszmék, amelyeket az emberek elhisznek. Az ember hajlamos elfogadni a már bevált nézeteket vagy módszereket.

Hibás, ezeket is kritika alá kell vetni.

b)      módszer:

-                                 a „pók útja”: kevés ismeretből általánosít (önmagából szövi a hálót)

-                                 a „hangya útja”: csak anyaggyűjtés, általánosítás nélkül

-                                 a „méh útja: anyaggyűjtés + általánosítás à indukció, azaz a részből az egész megismerése, az oksági kapcsolatok felismerése

c)      „A tudás hatalom”. Az ember a tudásával megismerheti a természetet és legyőzheti (?!) azt. „A természetet csak úgy tudjuk legyőzni, ha engedelmeskedünk neki.”

3./ John Locke: Értekezés az emberi értelemről

- az angol felvilágosodás legjelentősebb alakja

„Tegyük fel tehát, hogy az elme, ahogy mi mondjuk, fehér lap, amelyre semmi sincs írva, ideák nélkül való. Hogyan telik meg?” („tabula rasa”)

a)      Az ismeretszerzés során kétféle tapasztalat birtokába jutunk:

-                  külső, amelyet az érzékszervek közvetítenek à egyszerű eszmék

-                  belső, amelyet a lélek alkot a külső tapasztalat alapján à összetett eszmék

b)      a tárgyaknak vannak tulajdonságai:

-                  elsődleges minőségek: nem választhatók el a testtől, pl. alak, nagyság

-                  másodlagos minőségek: elválaszthatók a testtől, pl. szín, hang, íz

c)      Társadalomelmélete:

-                  Senki sem bánthatja más ember életét, szabadságát vagy tulajdonát, mert ezek védelme az ember természetes joga.

-                  Az emberek egyenlőek, hiszen mindannyian Isten teremtményei. A magántulajdonhoz való jogot a munka adja, hiszen a természetes ősi állapotban, a békés munkálkodás állapotában a különböző ügyességű emberek különböző mennyiségű javakat szereztek.

-                  A társadalom társadalmi szerződéssel jött létre; célja: az emberek megszerzett javait és jogait hatékonyan védelmezze.

-                  A világ problémamentes. A tudományok fejlődése minden kérdést meg fog oldani.

4./ George Berkeley

-         az anyag nem létezik, „ugyanis létezni annyi, mint észleltnek lenni”. De hogyan létezhetnek az érzékelhető dolgok akkor, ha nem észleljük őket? à kell lennie egy olyan elmének, amely születésem előtt és halálom után is létezik à ez csak Isten lehet

5./ David Hume

- érzet _ képzetet képez az agyban. De a kettő kapcsolatára nincsenek a tudatnak semmilyen tapasztalatai. à a külvilág léte nem bizonyítható, lehet, hogy van, lehet, hogy nincs. (szkepticizmus) A tudomány csak vélekedés, mert bizonyos dolgokat az ember inkább hisz, mint tud.