KLASSZIKUS NÉMET FILOZÓFIA

1./ Kant

a)      Ismeretelmélete

-         a dolgok csak jelenségszinten ismerhetők meg, lényegükben nem

-         ismereteink:

-         a priori:                                       - a posteriori

(tapasztalat előtti)                                (tapasztalat utáni)

Forrása:                       értelem                                    tapasztalat

Vonatkozása:               az általánosra                                      az egyedire

Bizonyítása:                  léte nem szorul bizonyításra,                 léte bizonyításra szorul

                                   minden tapasztalatot megelő-

                                   zően létezik     

Van 3 dolog, amelynek léte nem bizonyítható, de kell, hogy létezzenek (a három posztulátum):        - az Isten léte

- a lélek halhatatlansága

- az akarat szabadsága

Ezekről nem tudunk ismereteket szerezni.

b)      Történetfilozófiája

-         Az ember természeti lény, de emberi lényege csak a társadalomban bontakozik ki.

-         Cél: az ember természeti adottságainak kimunkálása.

-         A társadalomban az ember három problémával találkozik:

-         társiatlan társiasság (emberek között magányosan)

-         korábbi nemzedék nehézségei --> az új nemzedék boldogulása

-         egyén--> állam érdekei

c)      Esztétikája: szép az, ami érdek nélkül tetszik

d)      Etikája: „Erkölcsi elv alapján cselekszem-e, ha olyat teszek másokért, amit magam miatt úgyis megtennék?” NEM. Erkölcsről akkor beszélhetünk, ha kizárólag tiszta, önérdektől mentes kötelességtudat irányítja a cselekvést.

- Kategotikus imperativusz (erkölcsi parancs):

„Cselekedj úgy, hogy az emberiséget mind saját személyedben, mind mindenki más személyében mindig célnak is, ne csupán eszköznek tekintsd.”

Ennek a megvalósításához a lelkiismeretre utal, de nem hisz abban, hogy ez megvalósítható a polgári társadalomban. Ha csupán egy valaki megszegi a parancsot, már nem megvalósítható.

-         Az emberben gyökeres rossz lakozik, ez azonban Isten segítségével legyőzhető, így emberi voltunk magasabb szintjére emelkedünk.

-         A világon egyetlen „dolog” van, ami nem helyettesíthető mással: az ember.

2./ Hegel

a)      A megismerés során a szubjektum alakítja az objektumot, nemcsak passzív lenyomatot szerez róla.

b)      Minden létezés végső lapja: az abszolút eszme, amely létrehoz mindent à a szubjektum és az objektum azonos természetűek. Az abszolút eszme magábanvalóan létezik, téren és időn kívül. Léte: elvont lét.

Ha önmagától elidegenedik, átmegy a máslétbe = természet, ami térben létezik, de időbeli létezése nincs. Oka: a természetben örök körforgás van, nincs valóságos idő. A természet lépcsőfokszerűen bontja ki önmagát, ezek a lépcsőfokok azonban nem egymásból keletkeznek (nincs időbeli kapcsolat), hanem egymás mellett léteznek (térbeli kapcsolat). Pl: az állat nem a növényből jön létre, de közös bennük az abszolút eszme.

Az elidegenedett eszme fokról fokra ébred öntudatra à ember, amely térben is és időben is létezik (történelme van)

c)      a dialektika továbbfejlesztése:

tézis          -           antitézis          -           szintézis

(pl. búzaszem à   zöld búza (növény)  à kalász (sok búzaszem + növény)

A fejlődés spirális körforgás – az új dolog (szintézis) tartalmazza a tézis és antitézis tulajdonságait, de magasabb fokon. A „tagadás tagadása”, vagy „megszüntetve megőrzés”: a régi megszűnik, de tulajdonságai továbbélnek az újban (ld. kalász).

„Minden dolog, mint eredmény, a hozzávezető utat is tartalmazza.”

SZOCIALIZMUS ELMÉLETEK 

1./ Társadalmi háttér

XIX. század: csalódás a francia forradalom eszméiben.

            Szabadság à konkurrenciaharc

            Egyenlőség à vagyonuralom

            Testvériség à munkásosztály ßà tőkésosztály

A munkásosztály jellemzője: 14-16 órás munkanap, rossz munkahely és lakásviszonyok, elégtelen táplálkozás, TBC,

2./ Utópista szocializmus

a)      Általános jellemzők

-         a szó eredete: Morus Tamás: utópia (Seholsincsország) c. művéből

-         a tökéletes társadalmat a jövőben kell megvalósítani, forradalom nélkül

-         egyenlőség

b)      Babeuf (francia)

-         cél: fogyasztási kommunizmus

-         a tulajdon megszüntetése

-         a föld, majd a vagyonok újraelosztása

-         mindenki ott dolgozik, ahol a legtöbbet használ. Munkája gyümölcsét egy közös raktárba viszik, ahonnan egyenlően szétosztják.

-         „Egyenlők összeesküvése” nevű titkos szervezet létrehozása à felszámolják à Babeuf-öt kivégzik

c)      Saint Simon (francia)

-         az eszményi társadalom megvalósítását a burzsoázia kezdeményezésétől várja

A társadalom tagjai:           - dolgozók (24/25)

- henyélők (1/25)

Cél: a dolgozók életkörülményeinek a javítása.

-         A társadalom szellemi irányítását a tudósokra kell bízni, a végrehajtást a gyárosokra.

-         Elosztás: mindenkinek a munkája szerint.

d)      Fourier (francia)

A társadalmi bajok forrása:      - a termelés szervezetlensége

- a termelőt és fogyasztót egyaránt kiszípolyozó kereskedelem (kereskedő családból származik!)

Megoldás: falanszter

-         a társadalom alapegysége

-          max. 3000 főből áll

-         ipari és mezőgazdasági termelés céljából létrehozott társulás

-         tagjai közös telepen dolgoznának és a munkát váltogatnák, hogy unalmassá ne váljon

-         a jövedelem felosztása:            5/12 – fizikai munka

4/12 – részvénytőke

3/12 – vezetés

e)      Owen (angol gyáros, házassága révén)

- A társadalom alappillére: a nevelés és a megfelelő társadalmi környezet. A nevelés során meg kell győzni az embereket arról, hogy saját jólétük embertársaik jóléte nélkül elképzelhetetlen. A megfelelő társadalmi környezet céljából létrehozott egy telepet Amerikában, de a kapitalista környezetben tönkrement és Owen összes vagyonát felemésztette.

- Elosztás: szükségletek szerint.

3./ Kispolgári szocializmus

a)      általános jellemzői:

-         az 1840-es években alakul ki

-         Franciaországban a legjelentősebb

-         A kispolgárság sajátos helyzete (mint tulajdonos, az uralkodó osztállyal szimpatizál, de a politikai jogai és anyagi helyzete miatt a munkásosztállyal is közösséget érez.

b)      Loius Blanc

Cél:      Általános választójog.

-         A tőkés nagyüzemek megszüntetése

-         nemzeti műhelyek, ahol munkabér helyett a munkások szükségleteiknek megfelelő részt kapnának a javakból. (A nemzeti műhelyeket létrehozzák, de tönkremennek.)

c)      Proudhon

-         a magántulajdon lopás, de a kistulajdon nem.

-         Szembeszáll a kommunizmus eszméjével.

-         A jövő útja: a kisárutermelők önkéntes társadalmi szerződésén alapuló szövetsége, állam nélkül (az anarchizmus előfutára)

4./ Marxizmus (Marx, Engels)

Részei:

a)      dialektikus és történelmi materializmus

„A lét határozza meg a tudatot.” (az életünk anyagi alapja meghatározza a gondolkodásunkat)

b)      politikai gazdaságtan – értéktöbblet elmélet

A tőkés árutermelés : Pénz à Áru à Pénz + Értéktöbblet. Az értéktöbblet a munkások kizsákmányolásából ered.

c) Tudományos szocializmus – a proletárdiktatúrával (a munkásosztály hatalomátvételével) foglalkozik.